Üdvözlünk honlapunkon!
A többesszám használata nem véletlen, ugyanis ez egy iker honlap, amelyen alkotásainkat különválasztva tekintheted meg, mégis egy helyen. Azért külön, mert iker létünk ellenére két külön egyéniség vagyunk és azért együtt, mert csak egyesülve alkotunk egészet. Kiegészítjük egymást, akár munkáink.
A művészetek kedvelőinek kívánunk örömet szerezni alkotásainkkal. Akár Egry József, mi is úgy gondoljuk, hogy: "Egy műnek a valódi értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek róla." Munkáink magukért beszélnek.
Múltunk jövője a kezünkben van. A mi feladatunk meglátni, ápolni, közkedveltté tenni és terjeszteni az értéket. Újra megtölteni az öncélúvá vált formát tartalommal és lélekkel-átlényegíteni és megnemesíteni az anyagot. Nem azt, amit kémiai úton hoztunk létre, hanem azt, amivel a természet ajandékozott meg. Mert ez az egyedüli anyag, ami lényegében összhangban van velünk. Harmóniát teremt.
Minden munkával, ami kikerül a kezünk közül értéket kínálunk, ami a múlt szellemiségét képviseli a jelen számára. Olyan értéket, ami túlmutat az anyagon, amiből készült, mert jelentése és ennél fogva jelentősége van-szimbolisztikája a múltból üzen a mának. Ősi turáni ornamentumok, feledésbe merült szimbólumok és a szakrális geometria csodálatos ábrái kelnek életre és mesélnek-emlékeztetve arra a korra, amikor minden ragyogott. Fontosnak tartjuk a szimbólumok használatát, mert összhangba hozzák a láthatót aláthatatlannal, harmóniát teremtve kint és bent.
Az általunk választott mesterségeken keresztül akarjuk gazdagabbá és boldogabbá tenni környezetünket. Közülünk Júlia a ruhatervezés csínját-bínját igyekszik elsajátítani, Mónika pedig az ötvösség műhelytitkait. Az a célunk, hogy e két területet összehangolva olyan darabokat alkossunk, amelyek egyediek, stílusosak és formavilágukban a gyökerekig nyúlnak vissza.
A szimbólumok fontosságának kulcsa ott rejtőzik csodálatos nyelvünkben: a szimbólum szó a „sim-bolos”-ból ered, jelentése „összehozni”, „megfelelésbe hozni”. Ennek ellentéte a „dia-bolos”, ami azt jelenti, hogy „kettéválasztani”, vagyis olyan önkényes felfordulást teremteni a látható világban, amelyben a láthatatlan erők nem kapnak helyet. Ezt nevezzük diabolikus állapotnak, diszharmóniának.
Kiszely István sorai is a szimbólumok mindennapokban játszott fontos szerepére utalnak: „A ruhákat őseink nem díszítés céljából ékesítették, ékszereket sem azért hordtak, mert így szebbnek gondolták magukat. Eleink hitében az ékszerek: a kövek, a gyöngyök, a fémek és a ruhák mintái a jót erősítették az emberben, és távol tartották a rosszat.” Ők nem adtak helyet a rendetlenségnek, a megosztottságnak, a rossznak-a diabolikus erőknek, amelyek kiszorítják a lelket az anyagból és a tartalmat a forma mögül, öncélúvá téve azt.
Akár őseink mi is úgy gondoljuk, hogy szívvel-lélekkel és rendíthetetlen hittel kell alkotni, mert csak az hatol szívbe, ami onnan ered. Így válik a hagyomány és az érték a szíved csücskévé és lényegül át az anyag, teljessé válva a szimbólumok által, összehozva téged az életet jelentő természettel.
Most felejts el mindent, amit eddig olvastál és hagyd, hogy munkáink meséljenek a szavak helyett. Ha átadod magad a látványnak egy új világot fedezhetsz fel magadban és új összefüggések tárulhatnak eléd.
Gondolatébresztő szemlélődést kívánunk!
Az alkotók,
Báró Júlia és Mónika.